Radics Béla beszéde az Európai Szegénységellene hálózat confrenciáján 2010 Szeptemberében Brüsszelben
Angol, s magyar fordításban.
EAPN Hungary, European Anti-Poverty Network Conference in Brussels on 24, September 2010
Bela Radic's speech:
Ladies and Gentlemen
I am Béla Radics, a Hungarian Roma man, in this year I participate in a training based on a Belgian model which will be given the qualification of the „Expert by experience of poverty and social exclusion”.
While according to the guideline of this conference I should speak about the experiences of a person who is living on a guaranteed minimum income - unfortunately I unable to do so. This is because personally I do not have such an experience, due to the fact that in my country this kind of social welfare provision simply does not exist! At the same time I consider important to speak to you about the peculiarities of the Hungarian poverty, the attitude of the Hungarian governments in power towards poverty, the actual Hungarian welfare system and it's allocations.
I would like you, to have an overview and a point of reference, a benchmark, and I would like to let you know how important – crucially important is the work you are doing here today. Because I am convinced that the introduction of the minimum guaranteed income in all countries of the EU could be the right measure, which would smite poverty and save the life of many millions of people, adults and children.
Nowadays one of the most serious unresolved social problems of Hungary is the elimination of poverty on a reassuring level, including an acceptable and humane solution to the situation of Hungarian Roma people. The integration of the Roma. In Hungary and the countries of the post-communist bloc we are witnessing the birth of a new category of poverty, one which well known international researchers - sociologists had named the underclass.
The underclass – by definition of the authors – is a special, new form of exclusion in which poverty is interlocking with ethnicity, therefore the socio-economical definiteness, in its original meaning of the social stratification, is coupled with caste-like segregation. Among others, it tells us about ethnicity and poverty that are washed together: I mean: When somebody is poor, it is much more likely to be called Roma “Gipsy”!
By this time the issue of poverty has changed into a Roma question in the Hungarian social and political public debate, mostly because of racist manifestations, instigations and the smouldering prejudices in the society. All this due to the fact that the governments in power are assisting, and giving unlimited space to the fascist rhetoric’s of the extreme right - This neo-nazi party now presenting itself as a Hungarian parliamentarian political force - which publicly misrepresents the Roma as the sole originators of the country's social and economical problems!
In the Hungarian society the prejudices towards the Roma population and the increasing intolerance against the poor are leading slowly to a social explosion. There is a danger of a civil war status possibility.
Well, now let me say a few words about the typical characteristics of the Hungarian poverty. Today in Hungary we are not only talking about need, necessity or deprivation, but about pauperization. Today in our country and in many of the post-communist European countries millions of people live in deep poverty, misery and desperation.The main characteristics of this kind of life are: starvation, children starvation, formation of ghettos, segregation, inhuman housing conditions which are causing chronic diseases and early death.
Today in Hungary there are approximately 1600 ghettos, gipsy slums, and skid rows. Ethnically these slums are almost homogeneous, so we can call them serenely gipsy warrens – and they are actually called like that. The living conditions in these settlements are medieval, and humiliating. Infrastructure does not exist: there is no sidewalk, no pavement, no drainage, no running water, no electricity, and no transport of garbage.
I would like say a few words about the main features of the Hungarian social welfare system. I am sorry to say it, but in my opinion that system is a mock-system, part of the setout politics. There is a regular benefit, which is called "available subvention". The major part of those registered unemployed who are living in so called "deep poverty" are receiving this social aid – the full 28.500 Forint /100 Euros/month. I would like to highlight that it means exactly 3 Euros per day.
I would like to also mention by the way, that there is approximately 300-400 thousand of people who are excluded from the circle of benefit-claimants, because they are not registered as unemployed – officially they do not have any kind of income.
Nevertheless as far as the consumer prices are concerned Hungary completely falls into line with the western European societies. Food and housing cost is the same if not more than here in Belgium. Please try to imagine yourself for a moment living in a developed European country out of 3 Euros per day!
I think I am right when talking about social welfare in Hungary I call these subventions alms, pittanceinstead of social benefit. And I am deeply convinced that the social provision system based on the so called "principle of indigency" has been transformed into an instrument of reproducing deep poverty. This type of welfare provision system is a trap and there is no way out from it!
Besides, there are strong political and social interests connected to the maintenance of deep poverty, since supply of the poor can offer jobs and a fixed salary to tens of thousands of people. The majority society also needs the poorest that can do all kinds of job at the lowest price.
This could be one of the reasons why governments turn their eyes from illegal labour employment. This could be one of the reasons why all Hungarian governments in charge since the change of political system in Hungary had been unable to act effectively or reach any positive result in abating poverty and social exclusion. Moreover. I have to say that in Hungary there is no policy against poverty but there is a policy against the poor! What is more, today in Hungary is a sin, is a crime to be poor. In Hungary the poverty and the poor are punished institutionally on governmental level!
The political changes 20 years ago resulted in the loss of 1,4 million jobs. Huge number of people became permanently unemployed and fallen in deep poverty! For this reason, for example. The evictions are en masse, those who are not able to finance their housing costs-thought no fault of their own- are punished by the law: eviction. So they become homeless while the government is already preparing a new law to ban the homeless from public places.
Today in many Hungarian towns and villages, begging and scavenging are strictly forbidden. Yes, Ladies and Gentlemen, the authorities are punishing our fellow citizens who are forced to search for some food in waste bins! Until now they had to pay a fine but according to the new law this activity could be punished even with imprisonment.
Sadly this type of attitude towards the poor began to spread in many European countries too.. Slovakian authorities are building concrete walls around slums to hide misery from sight. In Italy and recently in France the poor are treated in unprincipled way: those people who came in those countries in a hope of a better and more decent life are deported back to their home countries, on ethnical basis. In my opinion we in Europe can not tolerate the violation of the basic human rights!
Ladies and Gentlemen, let me quote a few sentences by a Hungarian sociologist of international fame, Zsuzsa Ferge: "My statement is that the level of Hungarian inequality is so high that because of social reasons many are prematurely deprived of life, and for many it is impossible to ever become really free."
Ladies and Gentlemen, I hope I have been able to picture how important is the work you are performing here today. Because if you succeed in carrying through a law which would guarantee a secure and unconditional minimum income in all the countries of the European Union, only by that gesture you will save millions of lives of starving children and adults, avoiding in the same time civil war conflicts and preventing genocides
Thank you for your kind attention.
A magyar fordítás nem teljesen szó szerint értendő:
Hölgyeim és Uraim,
Noha a konferencia programjának leírása szerint most arról kellene beszélnem, hogy milyen tapasztalatokkal rendelkezik egy garantált minimális jövedelemből élő egyén, ezt sajnos nem tehetem meg. Azért nem tehetem meg, mert nekem személy szerint nincsenek efféle tapasztalataim. Nincsenek, mivel az én hazámban, nem létezik ez a fajta juttatás!
Fontosnak tartom azonban, hogy beszéljek önöknek a magyarországi szegénység sajátosságairól, a mindenkori magyar kormányoknak a szegénységhez való viszonyulásáról, a jelenlegi magyarországi szociális rendszerről, szociális juttatásokról. Szeretném, ha lenne némi rálátásuk, viszonyítási alapjuk, s szeretném a tudtukra adni, hogy milyen fontos, döntően fontos munkát végeznek önök ma itt. Meggyőződésem ugyanis, hogy a garantált minimális jövedelem bevezetése az EU összes tagállamában, egy olyan intézkedés lenne, amely csapást mérne a szegénységre, több millió ember, gyermek életét mentenék meg ezzel az intézkedéssel, ennek a jövedelemnek a bevezetésével.
Jelenleg Magyarország egyik legsúlyosabb, megoldásra váró szociális problémája a szegénység megnyugtató szintű felszámolása, és ezen belül a magyarországi cigányság helyzetének elfogadható, humánus megoldása. A cigányság integrációja. Magyarországon, és a posztkommunista blokk országaiban tanúi lehetünk a szegénység egy új kategóriájának kialakulásának. Mely kategóriának nemzetközi hírű kutató szociológusok az under-class nevet adták.
Az underclass – definiálják a szerzők – a kirekesztés olyan sajátos, új formája, amelyben a szegénység összefonódik az etnicitással, ahol tehát a gazdasági-társadalmi meghatározottság, a szó eredeti értelmében vett osztálybesorolás kasztszerű elkülönüléssel párosul. Ami többek között arról szól , hogy “a társadalmi tudatban egybemosódik az etnicitás és a szegénység: ha valaki szegény, akkor eleve nagyobb valószínűséggel feltételezik róla, hogy cigány is.
A szegénység Magyarországon a napi társadalmi és politikai köztudatba szinte csak cigánykérdésként került be, az is elsősorban a rasszista megnyilvánulások, uszítások és a magyar társadalomban mélyen lappangó előítéletek miatt. Köszönhető ez annak, hogy a mindenkori kormányok korlátlan tered adnak, s asszisztálnak az immáron parlamenti politikai erőként fellépő fasiszta, szélsőjobboldali retorikának, - mely a romákat az ország szociális és gazdasági problémáinak egyedüli okozójaként állítják be a nyilvánosság előtt! A magyar társadalomban a cigány népesség elleni előítéletek, a szegények elleni intolerancia lassan társadalmi robbanáshoz vezethetnek. Fennáll egy polgárháborús helyzet kialakulásának veszélye.
S most essen néhány szó a magyarországi szegénység jellemzőiről. Magyarországon ma nem csak arról a fajta szegénységről beszélhetünk, melyben néhány ember egy kicsit nélkülözik. Hazánkban és az Európai posztkommunista országokban manapság milliók élnek afrikai nyomorhoz hasonló körülmények között! Emberek tömegei élnek a nyomor olyan kategóriájában, melynek legfőbb jellemzői: az éhezés, a gyermekéhezés, a gettósodás, a szegregáció, az embertelen lakhatási körülmények, amelynek okán súlyos betegségek alakulnak ki, és innen már csak egy lépés a korai elhalálozás!
Magyarországon ma hozzávetőlegesen1600 gettó, cigány nyomornegyed, városrész van. Ezen nyomortelepek lakossági összetétele túlnyomórészt homogén etnikai összetételt mutat, tehát nyugodtan nevezhetjük, és nevezik is őket cigánytelepeknek. A telepeken középkori állapotok uralkodnak. Nélkülöznek mindenfajta infrastruktúrát, nincsenek járdák, betonutak, nincs csatornázás, nincs folyóvíz, villanyáram, nincs szemétszállítás stb. Emberhez teljesen méltatlan körülmények között élnek! S ez a fajta szegénység, nyomor, nagyobb tömegeket foglal magában, mint azt gondolnák.
S most rátérnék a magyar szociális ellátórendszer jellemzőire. Sajnos azt kell, mondjam, hogy ilyen szinte nem is létezik az én országomban. Amit ennek neveznek, véleményem szerint csak egy látszatrendszer, kirakatpolitika! Létezik egy rendszeres szociális segély, amit RÁT-nak, azaz rendelkezésre állási támogatásnak neveznek. A mélyszegénységben, nyomorban élők többsége -akik munkanélküliként regisztrálva vannak-, ezt a juttatást kapja, amelynek összege 28.500 Ft, azaz 100 Euró. Hangsúlyozom, hogy ez napi szinten napi 3, azaz HÁROM Eurót jelent. (Zárójelben jegyezném meg, hogy kb. 3-400 ezer ember még eme támogatásból is kiesik, hisz nincsenek regisztrálva, nekik hivatalosan semmilyen jövedelmük nincs!)
A fogyasztói árakat tekintve azonban Magyarország teljes mértékben felzárkózott a nyugati és az Európai jóléti társadalmakhoz. Az élelmiszerek, a lakhatási költségek ugyanannyiba kerülnek, ha nem drágábbak Magyarországon, mint itt Belgiumban.
Képzeljék csak el, hogy önök meddig és hogyan tudnának megélni itt, vagy az európai jóléti államokban napi 3 euróból. Úgy gondolom, hogy a mélyszegénységben élőknek juttatott szociális juttatásokat csak nyomorszintű könyöradományoknak lehet nevezni! Továbbá, hogy a „rá szorultsági elv” alapján nyújtott szociális segélyezés a mélyszegénység újratermelésének eszközévé vált. Ez a típusú segélyezési rendszer egy csapda, nincs belőle kiút!
Ráadásul a mélyszegénység fenntartásához erős politikai, és társadalmi érdekek is fűződnek, ha belegondolunk abba, hogy a szegények ellátása több tízezer embernek ad fix fizetéses munkát. A többségi társadalomnak szintén szüksége van a legszegényebbekre a legolcsóbb, s szinte a mindenre kapható munkaerőre.
Talán ez is egyik oka annak, hogy a kormányok szemet hunynak a feketegazdaság, a feketemunka elburjánzása miatt.
Talán ez is az egyik oka annak, hogy a magyar kormányok a rendszerváltás óta szinte semmilyen eredményes intézkedést nem tettek a szegénység és a társadalmi kirekesztettség enyhítése érdekében. Sőt, azt kell mondanom, hogy Magyarországon abszolút nem létezik szegénységellenes politika! Annál inkább létezik szegények elleni politika. Kimondom, hogy ma Magyarországon bűn szegénynek lenni. Hisz a szegénységet, a szegényeket nálunk kormányszinten, intézményesen büntetik, szankcionálják!
A 20- évvel ezelőtti politikai változás 1,4 millió munkahely elvesztését hozta, emberek tömegeit tette tartósan munkanélkülivé és taszította mélyszegénységbe! Ennek okán például tömegesek a kilakoltatások, azokat, akik önhibájukon kívül nem tudják fizetni a lakásfenntartási költségeiket, azokat kilakoltatással büntetik. Hajléktalanná válnak, de már nekik is készítik az új büntetőtörvényt, ugyanis az új kormány egyik törvénytervezetében már szerepel, hogy a hajléktalanokat teljes mértékben kitiltani szándékozzák a közterületekről. Számos magyar településen tiltják a koldulást, büntetik a guberálást. Igen, büntetik azokat az embertársainkat, akik arra kényszerülnek, hogy a kukákból, a szeméttárolókból szerezzék be a napi élelmüket! Ezt a tevékenységet ez idáig pénzbírsággal büntették, de az új szabálysértési törvény szerint, ma már bebörtönzéssel is járhat.
Sajnálatos, de ez a fajta magatartás a szegények ellen kezd elterjedni Európa több tagállamában is. Szlovákiában betonfalakat húznak a nyomortelepek köré, hogy még csak ne is lássák a nyomort. Olaszországban, és most legutóbb Franciaországban, lelkiismeret-furdalás nélkül egyszerűen csak kitoloncolják, visszadeportálják saját országaikba a szegényeket, akik a jobb élet reményében vándoroltak oda, teszik ezt etnikai alapon, aki szegény, és cigány is azt zokszó nélkül száműzik az országukból. Nem törődve azzal sem, hogy ezzel a tevékenységükkel súlyosan sértik az egyetemes alapvető emberi jogokat! Hölgyeim, és uraim! Engedjék meg, hogy idézzek néhány mondatot, egy nemzetközi hírű magyar kutató szociológustól Ferge Zsuzsától:
„Az állításom az, hogy a magyar egyenlőtlenségek mértéke olyan nagy, hogy sokakat társadalmi okok miatt túl korán megfoszt az élettől, és sokak számára lehetetlenné teszi, hogy valóban szabadok legyenek.”
Hölgyeim, és uraim, remélem, megfelelőképpen tudtam érzékeltetni önökkel, milyen fontos munkát végeznek ma önök itt. Mert, ha sikerül elfogadtatni az Európai unió vezetésével a garantált, biztosított, feltétel nélküli minimális jövedelmet az EU összes tagállamában, azzal éhező gyermeket, felnőttek millióinak életét menthetik meg, polgárháborús konfliktusokat, népirtásokat akadályozhatnak meg.
Köszönöm, szíves figyelmüket!